Hírek

Fedezze fel a fény és a látás mélyebb jelentését egy lenyűgöző színházi élményben! A Baltazár Színház és az Artus Stúdió közös alkotása, az „Ideje van a fénynek”, érzékekre ható, különleges világba kalauzolja a nézőket.
Jacques Lusseyran vak író élete és művei által ihletett előadás nemcsak a látásról szól, hanem arról is, hogyan találhatjuk meg a rejtett valódit a látszat mögött. A valós történeten alapuló produkció főszereplője Klabacsek Dániel, vak színész, aki magával ragadó alakításával mutatja be a fény jelentőségét a sötétségben.
Előadás hossza: 90 perc
Írta: Jacques Lusseyran, Vörös István
Rendezte: Elek Dóra, Goda Gábor,
Szereplő: Klabacsek Dániel, Kovács Panka, Keresztes Anna, Kocsi Zsófia,, Kőrösi-Fehér Nándor, Medetz Attila, Szilvásy Márton
Jelmeztervező: Másik Kiss Gabriella, Fénytervező: Kocsis Gábor, Videó: Lukács Mihály, Hang: Ragó Annamária, Smink, haj: Nagy Réka
Külön köszönet Claire Lusseyran-nak és Hevesi Mihálynak!
Támogatók: Magyar Művészeti Akadémia, Nemzeti Kulturális Alap,
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat, Kulturális és Innovációs Minisztérium
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Művészek írták
Peter Lindbergh – Budapest Fotó Fesztivál
A Budapest FotóFesztivál és a Műcsarnok 2025-ben immár kilencedik alkalommal rendezi meg közös fesztiválnyitó kiállítását – idén Peter Lindbergh ikonikus fotóiból válogatva. A nemrég elhunyt fotóművész műcsarnoki tárlatát fia, Simon Brodbeck, a BPF eseményét Mucsy Szilvia, a fesztivál igazgatója nyitotta meg. Szegő György -
Interjúk
„Lélek nélkül nincs is emberi arca semminek”
Interjú Hegedűs D. Gézával a gyermeki rácsodálkozásról és nagy fordulópontokról, a kitaposott ösvényekről és a színház örökkévalóságáról Kozma András