Színházak
Egri Gárdonyi Géza Színház
Gál ElemérHéthavas gyermekei
- HangDráfi Mátyás
- Odoröreg toronyőrVárhelyi Dénes
- ZsögödOdor fiaEndrédy Gábor
- Bélbornagyrabonbán, Haromvár uraKincses Károly
- BorbálaBélbor feleségeDimanopulu Afrodité
- CsengeBélbor lányaBánovits Vivianne
- Szejkeöreg dajkaNagy Adrienn
- Zándírhámpapfejedelem, főrabonbánKelemen Csaba
- RózsaZándírhám feleségeSaárossy Kinga
- Biharvezér, Rózsa testvéreSata Árpád
- Apoltnagy-gyula, Zándírhám fiaTunyogi Péter
- Ajnádkis-gyulaNagy András
- Marakazár hercegnőDér Gabi
- Ladóvártiszt, Kisvár kapitányaBaranyi Péter
- Aracsíjász KisvárbanTóth Levente
- Koncsagíjász KisvárbanReiter Zoltán
- Csomahírnök, majd szerzetesKáli Gergely
- KunaCsoma testvéreTörök-Ujhelyi Tamás
- BekefőtáltosFehér István
- TusnádharkászVókó János
- BajkóhírnökKardos Kristóf
- TusneldaTusnád lányaBabócsai Réka
- Bonaventuraszerzetes papBlaskó Balázs
- TétényvezérNagy Lóránt
- CsedőfőharkászLisztóczki Péter
- Kászon vezérRadvánszki Szabolcs
- Bodoröreg székelyBalogh András
- LeánySata-Bánfi Ágota
- LegényRadvánszki Szabolcs
Zenészek:
BONYÁR JUDIT (ének, cselló, tilinkó), HŰVÖSVÖLGYI PÉTER (saz, bouzouki, koboz), OKOS TIBOR (furulyák, fulyara, brácsa), Okos Gergely (Dobok, gardon)
Két őr, íjászok, leányok, legények
- rendezőBeke Sándor
- díszlettervezőPaulovics László
- jelmeztervezőRátkai Erzsébet
- dramaturgBeke SándorPásztó András
- szinpadra alkalmaztaBeke Sándor
- koreográfusTopolánszky Tamás
- zeneHűvösvölgyi Péter
- zenészBonyár JuditHűvösvölgyi Péter
- zenészOkos TiborOkos Gergely
- súgóPethő Orsolya
- ügyelőHódosi Ildikó
- rendezőasszisztensIvády Erika
Gál Elemér – Beke Sándor – Pásztó András:
HÉTHAVAS GYERMEKEI
regényes történet
Kitárul a legendák kapuja, elkezdődik a történet a Héthavas alatt… Itt élnek színjátékunk hősei, a „hunmaradék” székelyek abban az időben, amikor a keresztény szellem erkölcsi értékei győzik meg a pogányt az új hit emberibb arculatáról.
A múlt ködében megszólaló alaktól halljuk: „Kegyes Hold Anya, nem vagyunk hálátlan gyermekeid. Tisztán megőriztük, amit reánk bíztál, és megőrizzük unokáink részét. Nem vesszük el a szarvasok vizét, madarak gyümölcsét, mindent közösen használunk a nagy asztalon, és igazságosan osztozunk, ahogy azt sugallod nekünk. Nem viselünk fegyvert, de ruhánk hajtásában ott lapul az ideg, a nyílhegy, a nyíl röppenve száll, mint a sólyom. Lecsap, ahová célzunk.”
A kalandos történelmi események egy szerelmi történet köré fonódnak. Az ifjú vitéz, Zsögöd és a szépséges rabonbánlány, Csenge egymásra találása, szerelmük beteljesedése, az egymásért való aggódás és féltés egybeforr az áldozatvállalással, a megmaradás szolgálatával, a küzdésben való részvétellel.
Nem lenne valóságos a szerelmi történet, ha nem lenne egy harmadik szereplője is. Zándírhám főrabonbán unokaöccse, Ajnád, a gazdag, művelt úrfi is szerelmével ostromolja Csengét. Ajnád és Zsögöd, a szegény közvitéz között ellentét feszül, ám Zsögöd nagylelkűen megbocsát az életére törő Ajnádnak, akit a kor szigorú erkölcsi törvényei rákényszerítenek, hogy félreálljon. Kettőjük sorsa ettől kezdve elválaszthatatlan egymástól, vérszerződést kötnek, csaták győztesei lesznek.
A kalandos történetben az emberi nagyság a nemzet érdeke alá rendelt áldozathozatalban nyilvánul meg. Hőseink a hegyek között élnek, és gazdag lelki kultúrájuk, keresztény hitet valló gondolkodásuk, életmódjuk eszményi magasságokba emeli őket. Követendő példaképpé válnak.
Az utolsó jelenetben mondja Csenge: „Zsögöd, csak azért ragyognak olyan szépen a csillagok, mert fényesre kalapáltuk sorsunkat, mi emberek. A mi álmainkat látjuk olyan szépnek, azért nézünk úgy a csillagokra, de azért is tettük oda föl a magasba, hogy a szép álmokat ne vegyék el tőlünk soha, míg emlékezünk.”
Ezt az emlékezést szolgálja ez a színjáték. Reményeink szerint megerősít, hogy rohanó, egyre arctalanabbá váló világunkban ragaszkodjunk hagyományainkhoz, történelmünk igazságaihoz, hogy megőrizhessük arcunkat.
Rendező: Beke Sándor
Játékidő: kb. 2 óra 45 perc (1 szünettel)
Letölthető anyagok
2016. 03. 18.