Ponchielli leghíresebb operája a varázslatos, egyszersmind veszedelmes 17. századi Velencei Köztársaságba repíti a nézőt. A darab főhőse egy utcai énekesnő, Gioconda, azaz a „Vidám”, akinek élete azonban tragikus fordulatot vesz egy érte reménytelenül szerelmes, sátánian gonosz alak intrikái miatt.

Ponchielli és Boito felvonultatja a grand opéra szinte minden lehetséges kellékét: karneváli álarcosbál, szerelmi háromszög, váratlan fordulatok, méreg, boszorkánynak kikiáltott vak asszony, mozgalmas tömegjelenetek – és tánc: az opera legismertebb részlete az Órák tánca című balettbetét.

A francia és olasz nagyoperák stílusában írt művet Almási-Tóth András rendezésében mutatja be az Opera.

Előzmények

Enzo Grimaldót, a genovai herceget kitiltották Velencéből. Szerelmét, Laurát, Alvise Badoero, az Állami Nyomozószék inkvizítora vette feleségül. Enzo most álruhában tér vissza Velencébe, ahol Gioconda, az utcalány beleszeret. Gioconda iránt pedig Barnaba, az Inkvizíció besúgója érez vonzalmat.

I. felvonás – Az oroszlán szája

A velencei Dózse-palota udvarán Barnaba figyeli az evezősversenyhez özönlő tömeget. Számára mindenki csak eszköz ahhoz, hogy céljait elérje. Egy valamit azonban nem sikerült még megszereznie: Giocondát, akibe reménytelenül szerelmes. Kétségbeesésében úgy dönt, hogy felhasználja Gioconda vak anyját arra, hogy magához láncolja a nőt.

A tömeg éljenezve kíséri a térre a regatta győztesét. Barnaba elhiteti Zuànéval, hogy azért vesztett a versenyen, mert Gioconda anyja boszorkányátkot bocsátott a hajójára. Barnabának sikerül az asszony ellen hergelni a népet. A tömeg meg akarja lincselni a világtalant, hiába próbálja menteni őt Gioconda és szerelme, Enzo. Megjelenik azonban Alvise álarcot viselő feleségével, Laurával, és felismerik egymást Enzóval. A hölgy a vak asszony védelmére kel, és férje eleget tesz a kérésének: a „boszorkány” kegyelmet kap. A hálás asszony Laurának ajándékozza rózsafüzérét. 

A tér kiürül. Barnabának feltűnt Laura és Enzo viselkedése, és leleplezi a gondolataiba merült férfi kilétét: nem dalmát tengerész ő, hanem a Velencéből kitiltott genovai herceg. Barnaba elárulja Enzónak, hogy ő a Tízek Tanácsának embere. Enzo pedig bár irtózik tőle, elfogadja Barnaba ajánlatát: éjszaka a segítségével elszökik Laurával.

Enzo távozása után Barnaba levelet diktál az írnoknak, melyben jelenti Alvisének, hogy felesége éjjel meg akar szökni Enzóval. Gioconda titokban kihallgatja.

II. felvonás – A rózsafüzér

A lagúnában hajóján várja Enzo Laurát. A szerelmesek boldog ölelésben forrnak össze. A férfi elmegy, hogy ellenőrizze, minden rendben van-e a szökés előkészítésével. Laura egyedül maradva a Szűzanyához fohászkodik élete e veszélyes fordulópontján. Gioconda érkezik a hajóra, és meg akarja ölni riválisát. De amikor látja Alvise közeledő bárkáját, úgy dönt, a megcsalt férj bosszújának engedi át vetélytársát. Mikor észreveszi Lauránál anyja rózsafüzérét, ráismer a megmentőjükre, és segít Laurának elmenekülni.

Amikor Enzo visszatér, Gioconda azt hazudja neki, hogy Laura szerelme nem volt elég erős, és elhagyta a hajót. Ugyanakkor figyelmezteti a férfit Alvise a közeledésére. Enzo menekülés helyett felgyújtja saját hajóját.

III. felvonás – A Ca’ d’Oro palota

Alvise bosszút akar állni feleségén, ám amikor egymással szembesülnek, a férfi nem képes megölni. Ezért mérget ad neki, és utasítja, hogy végezzen magával. Mikor Alvise magára hagyja asszonyát, Gioconda, aki kihallgatta őket, elveszi Laurától a mérget, és tetszhalált okozó altatóra cseréli.

A bálteremben táncosok szórakoztatják a vendégeket egy különös, elmúlásra utaló, allegorikus tánccal, az Órák táncával. Megkondul a lélekharang. Enzo felfedi magát: ő a genovai herceg, akitől Alvise hazáját és szerelmét is elrabolta. Gioconda kétségbeesésében alkut köt Barnabával: neki adja magát, ha segít Enzót megmenteni.

IV. felvonás – Az Orfano-csatorna

Gioconda otthonába vitette az elkábult Laurát. A boldogtalan nő az öngyilkosságon gondolkodik: szerelme mást szeret, anyjának nyoma veszett. Enzo érkezik, aki mit sem sejt arról, hogy Laura él. Mikor Gioconda elmondja, hogy kedvese testét elrabolta a sírból, dühében le akar sújtani a nőre, de megszólal egy gyönge hang a háttérben: Laura magához tért. Felismeri Giocondában a megmentőjét, aki a hálás szerelmespárt sürgeti, hogy meneküljenek.

Gioconda egyedül marad, és eszébe jut egyezsége Barnabával. Szökni akar, de késő: a férfi már meg is érkezett. A lány úgy tesz, mintha csinosítani kezdené magát a belé szerelmes Barnabának, majd váratlanul lelövi a férfit. A helyzetből mindenki vesztesen kerül ki: a haldokló férfi még Giocondának kiáltja utolsó gaztettét, hogy megfojtotta a lány anyját. A nő magára marad, kezében a méregfiolával.