„Ügyeskedés, sikkasztgatás, a «forgóalap nem rendeltetésszerű felhasználása», a bürokrácia helyben-forgása és szembekötősdije, magasabb beosztással való visszaélés lehetőségei, fúrás-feljelentgetés az alap, a háttér, azaz az ingovány, amelyen a főhős, Vajda Pál, vezetgeti s méghozzá káprázatosan ügyesen a rábízott intézménynek s egyben saját sikereinek is sekély merülésű hajóját…

Vajda Pál egy hajdani kis kórház sepregető emberéből a mára nagyra nőtt kórház adminisztratív igazgatója lesz; emberi tulajdonságai kiválóak; eszes, ötletes, csodálatos szervező, nagy munkabírású, s noha élni vágyó, de másokat is élni segítő. A módszerei azonban nem túl gátlásosak: hol játékosan átugrálja, hol huszárosan áttöri a szabályok, előírások, törvények rendvédő vonalát…” (Szőcs István, Előre)

„Felbukkant bennem egy téma… Felfigyeltem egy nem mindennapi képességekkel rendelkező emberre, aki bámulatos közéleti-gazdasági mutatványokat hajtott végre. Mestere az ügyeskedésnek és tartja magát életelvéhez, hogy két pont között a legrövidebb a görbe út…” (Méhes György)