Színházak
Szigligeti Színház Nagyárad
- Prozorov, Andrej SzergejevicsMeleg Vilmos
- Natalja IvanovnaAndrej menyasszonya, később feleségeFirtos Edit
- OlgaKovács Enikő
- MásaFábián Enikő
- IrinaSólyom Katalin
- Kuligin, Fjodor Iljicstanár, Mása férjeHajdu Géza
- Versinyin, Alekszandr Ignatyevicsalezredes, ütegparancsnokMedgyesfalvy Sándor
- Tuzenbach, Nyikolaj Lvovicsbáró, főhadnagyCsatlós Lóránt
- Szoljonij, Vaszilij Vasziljevicsszázadosifj. Kovács Levente
- Csebutikin, Ivan RomanovicskatonaorvosÁcs Tibor
- Fedotyik, Alexej PetrovicszászlósDimény Levente
- Rode, Vlagyimir KarlovitszászlósGiacomello Roberto
- Ferapontöreg szolga az elöljáróságonDobos Imre
- Anfiszaöreg dadaF. Bathó Ida
- SzolgalányGajai Ágnes
- VándormuzsikusTóth TündeSimon Mátyás
- TisztiszolgaVajda Zoltán
- rendezőGali László m.v.
- díszlettervezőBölöni Vilmos
- jelmeztervezőMaria Haţeganu
- fordítóKosztolányi Dezső
- zeneAri Nagy Sándor
- fényNosz Botond
- hangAntók Zoltán
- súgóKörner Anna
- ügyelőVajda Zoltán
- rendezőasszisztensGábor Kati
- a rendező munkatársaHajdu Géza
Lexikális tömörséggel leginkább így lehetne szólni a Három nővérről: a konok és meddő sóvárgás, a mozgalmas, fénylő és értelmes élet utáni vágyakozás drámája. Az egyetemes színháztörténetben is új fejezetet nyitó A. P. Csehov (1860-1904) életművének egyik legkiemelkedőbb darabja ez a nyugtalan és nyugtalanító történet, amelynek főhőse három vidéki lány. A „kárba veszett szépség" tragédiája - ahogy egyik kritikusa találóan jellemezte. Maga Csehov (állítólag) azt szerette volna hangsúlyozni ebben a játékban, ami könnyed, ami megmosolyogni való, ami operettszerű. Ezek a fogalmak azonban nagyon is összetettek, rétegesek nála és alig-alig fedik a szavak hagyományos tartalmát. Mert ami könnyedség, ami megmosolyogni való, ami operettszerű ebben a színműben, az mind valami fájdalmas érzéssel elegy, mélységes boldogtalansággal párosul. A haszontalanság tudatának boldogtalanságával. A Szigligeti Társulat közel másfél évtized elmúltával tűz újra műsorára egy Csehov-művet.
2000. 03. 10.