Hírek
90 évvel ezelőtt, május 18-án született Erdélyben, Szatmárhegyen Páskándi Géza (1933. május 18. - 1995. május 19.) Kossuth-díjas, József Attila-díjas, Szép Ernő-díjas magyar író, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Életművének megidézésére a Gózon Gyula Kamaraszínház Próbaút - Etűdök Páskándira címmel izgalmas színházi kísérletre vállalkozott. Végül három előadás született, melyben három rendező, 18 színész, három különböző látásmóddal kísérli meg felidézni Páskándi rendkívül gazdag, sokrétű gondolatvilágát.
Az első előadás a Becsület - Árulás - Önámítás címet viseli, rendezője Árkosi Árpád, szereplői pedig Haik Viktória, Kálid Artúr, Menszátor Héresz Attila, Stubnya Béla, Takács-Kiss Zsuzsanna és Turóczi Éva voltak. A harmadik, Karrier-Bukás-Hatalom gondolatkörben elmélkedő előadást Léner András állította színpadra Dóczy Péter, Kátai Kinga, Kovács Panka, Kocsis Gábor, Nagyváradi Erzsébet és Illés Dániel alkotó közreműködésével.
A második rész a Haza-Szerelem-Politika témakörben született meg Hajdú László rendezésében és Hermányi Mariann, Kisari Zalán, Kovács Vecei Fanni, Szurcsik Ádám, Sikó Koppány, valamint Szűcs Laura intenzív részvételével – ez az előadás meghívást kapott Páskándi Géza szülőhelyétől néhány kilométerre fekvő Szatmárnémetibe, ahol 2023. május 21-én és 22-én láthatta az érdeklődő közönség a helyi Iparosotthon elnevezésű kultúrcentrumban.
Páskándi Géza 90.-ik születésnapjához kapcsolódott egy másik ünnepélyes esemény is, melynek során 2023. május 25-én Babusa János Mindszenty-díjas szobrászművész Páskándit ábrázoló portrészobrát avatták fel a Budapesti Unitárius Egyházközség Nagy Ignác utca 2-4 alatti templomában. Az ünnepségen beszédet mondott Elekes Botond, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének főgondnoka, Árkosi Árpád Jászai Mari-díjas rendező, Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója. A szobrot Elekes Botond és Demeter Szilárd leplezte le. Közreműködött: Léner András rendező, valamint Hermányi Mariann, Menszátor Héresz Attila, Nagyváradi Erzsébet, Szűcs Laura, Kovács Vecei Fanni, valamint Sipos Imre színművészek. Az ünnepélyes avatást követően a szobrot Kriza János püspöki helynök áldotta meg.
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
Interjúk
Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó -
Interjúk
„... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban. Lovas Ildikó






















