A 14. Szín-Tár fesztiválon hazai és határon túli színészképző intézmények növendékei mutatták meg színpadi rátermettségüket Kecskeméten. A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház azon felül, hogy otthont adott a produkciók előadásához, rendhagyó programokkal is készült a növendékek számára, hogy lehetőséget biztosítson számukra a fejlődésre.

Főző Brigitta, mentálhigiénés segítő szakember március 25-én rendhagyó foglalkozással várta a Pesti Magyar Színiakadémia növendékeit. Kiállni magunkért elnevezésű workshopja során a fókusz az érzelmek azonosításán, kifejezésén és megértésén volt.

Mi volt a mai workshop célja, mit szeretett volna tanítani a növendékeknek?
Elsősorban a teátrummal közösen azt a célt tűztük ki, hogy az erőszakmentes kommunikációról tartok egy előadást a fiataloknak. Azonban az erőszakmentes kommunikáció, ahogy ezt a foglalkozás keretein belül meg is állapítottuk, tulajdonképpen arról szól, hogy hogyan is tudjuk a saját igényeinket megfelelően kommunikálni vagy a nézeteltéréseinket elsimítani. Az egészséges kommunikáció egyfajta kölcsönösséget igényel, hiszen nem csupán a saját igényeinket kell figyelembe vennünk, hanem a másik fél igényei, érzései is épp olyan fontosak. Meg kell tanulnunk megérteni egymást és odafigyelni a másik félre, hogy a kommunikációnk minél célravezetőbb legyen. Tulajdonképpen erről szólt a foglalkozás, az érzések és igények kimondásáról, illetve, hogy hogyan tudunk rákapcsolódni a másikra.

Általánosságban kijelenthetjük, hogy a fiatalabb generációnak kihívást jelent saját érzelmeik kommunikálása?
Igen, legtöbbször mikor a fiatalabb generációval érintkezem, azt tapasztalom, hogy kommunikációs nehézségekkel küzdenek, azonban fontos megemlíteni, hogy ugyanúgy találkozom olyan felnőtt korosztálybeli csoportokkal, akik hasonló nehézségekkel küzdenek a mindennapjaik során. Mindenki más családból érkezik és általában a családi kommunikációs mintázatot visszük tovább a különböző élethelyzetekbe. Sajnos ha egy adott családban nem tudunk egészségesen megnyílni az érzéseinkről, nem kapunk teret arra, hogy felismerjük, majd kommunikáljuk az igényeinket, akkor abból gyakran adódhat elakadás a későbbiekben a személyes kapcsolatokban. A családi kommunikációs mintázat generációról generációra öröklődik, de a jó hír az, hogy az erőszakmentes kommunikáció tanulható. Készségszinten bárki elsajátíthat olyan technikákat, melyek segítenek minket a hétköznapokban, azonban mielőtt ezzel foglalkozunk, elengedhetetlen hogy egy önismereti utat bejárjunk.

Miért tartja fontosnak, hogy a színészképzést biztosító intézmények növendékei részt vegyenek hasonló foglalkozásokon?
A fiatalok gyönyörűen megfogalmazták a workshop végén, hogy közelebb tudtak kerülni egymáshoz az általam mutatott gyakorlatok segítségével. Azok a fiatalok, akik bármilyen színművészeti képzést biztosító intézményben tanulnak, fejlesztik ugyan a kommunikációs készségeket, de kevesebb hangsúly kerül az egymással való kommunikációra. Mivel szakmájukból kifolyólag szoros együttműködésre van szükségük a kollégákkal, elengedhetetlen számukra hogy tisztában legyenek a saját határaikkal és megértőek legyenek társaikkal szemben is. Elkerülhetetlen ebben a szakmában, hogy kialakuljon konfliktushelyzet, ezt is jó ha hamar megtanulják kezelni a fiatalok.

Hogyan érezték magukat a diákok a foglalkozás során?
Fáradtan érkeztek, mivel az előző nap bemutatójuk volt, de ennek ellenére végig nagyon aktívak voltak és nagy nyitottság volt részükről a téma és egymás iránt is. Egyöntetűen azt mondták, hogy hasznosak voltak a gyakorlatok, és ez csoportszinten is segített szorosabb viszonyt kialakítani közöttük. Sokak hozzátették, hogy a továbbiakban is szeretnének majd többet foglalkozni saját önismeretükkel illetve kommunikációjukkal.

Tudna egy olyan gyakorlatot mondani, amelyet a hétköznapokban is könnyedén alkalmazhatunk?
Az első lépés a fejlődésben az, hogy időt szakítunk arra, hogy mérlegeljük, hogy mit tartunk erőszakos kommunikációnak és mi az amit képesek vagyunk még befogadni. Ha már valaki azonosítja, hogy melyek azok a viselkedésminták, amelyek bántóak számunkra a hétköznapokban, az sokat segít majd a későbbiekben a határok meghúzásánál. Ez egy nagyon nehéz folyamat, egyáltalán azonosítani illetve kommunikálni az igényeket. Sokak számára segítség lehet, ha készít egy listát arról, hogy mi az, amit szeret és mi az, amit nem különböző kommunikációs helyzetekben, ezáltal mi is felismerhetjük a saját szükségleteinket illetve tudunk alakítani saját viselkedésünkön is, hogy az a másik fél számára is elfogadható legyen.