Hírek
Franciaország egyik legfontosabb állami kitüntetését március 28-án Őexcellenciája, Laurence Auer nagykövet adja át a Francia Köztársaság bukaresti nagykövetségén.
Rima Abdul-Malak miniszter a cím odaítélése kapcsán így fogalmazott: „Gratulálok Önnek ehhez a kitüntetéshez, amely elismeri a francia nyelvű kultúra terjesztése iránti elkötelezettségét szakmai tevékenysége során. A kultúrához való hozzáférés érdekében rendezőként és igazgatóként végzett kitartó munkájával olyan színházi nyelvet támogatott, amely figyelemmel kíséri az aktuális francia, európai és nemzetközi trendeket. A Kolozsvári Állami Magyar Színház az Ön irányítása alatt nagy hírnévre tett szert, és az Ön által kezdeményezett Interferenciák Színházi Fesztivállal elkötelezettségét bizonyította a francia-román és európai színházi együttműködés mellett.”
A Művészeti és Irodalmi Érdemrendend lovagi fokozatát olyan személyiségek számára adományozzák, akik a kultúra területén kiemelkedő művészi alkotásokat hoztak létre vagy a művészethez és az irodalomhoz való fontos hozzájárulásukkal tűntek ki. A Franciaországban 1957-ben alapított és 1965-ben Charles de Gaulle által a Nemzeti Érdemrend részeként elismert Művészeti és Irodalmi Érdemrend a legjelentősebb francia kulturális személyiségeket jutalmazza, de más nemzetiségű állampolgároknak is adományozható a francia és az egyetemes kulturális örökség gazdagításához való kiemelkedő hozzájárulásukért.
A romániai kulturális élet személyiségei közül a francia Művészeti és Irodalmi Érdemrend lovagi fokozatát többek között Silviu Purcărete, Ion Caramitru, George Banu, Maia Morgenstern, Constantin Chiriac, Ilinca Tomoroveanu, Cristian Mungiu, Ioana Celibidache, Gabriela Adameşteanu, Mircea Cărtărescu, Andrei Pippidi, Neagu Djuvara, Gabriel Liiceanu, Ion Marin is megkapta korábban.
Tompa Gábor 1981-ben végzett Bukarestben, a Színház- és Filmművészeti Akadémia rendező szakán, a világszerte elismert romániai rendezőiskola kiemelkedő egyéniségeinek, Liviu Ciulei, Mihai Dimiu és Cătălina Buzoianu tanítványaként. 1981 óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház rendezője, 1990 óta igazgató és főrendező.
Alapítója volt a kolozsvári Színházművészeti Karnak, ahol 1991-től rendezést oktatott. A továbbiakban a limoges-i Académie Théâtrale de L’Union, a freiburgi Schauspielschule, a londoni Brunel University és a barcelonai Institut del Teatre vendégtanára volt. Több mint 80 színdarabot rendezett, és további 80 előadás producere volt Romániában és szerte a világon, többek között Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Magyarországon, Írországban, Kanadában, Szerbiában, Csehországban, Szlovéniában, az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Koreában, Portugáliában és Luxemburgban. A Román Színházi Szövetség (UNITER) hat alkalommal tüntette ki az Év Legjobb Rendezője díjával, ezen kívül elnyerte az Év Legjobb Előadása díjat is, 1989-ben Kao Hszincsien a Buszmegálló, 2009-ben pedig a Három nővér című előadásokkal. Pályafutásának számos megvalósítását az UNITER 2002-ben Kiválósági díjjal honorálta. Filmje, a Kínai védelem 1999-ben elnyerte a Legjobb Első Film díját a Salernói Nemzetközi Filmfesztiválon, Olaszországban, ugyanabban az évben bekerült a Berlini Filmfesztivál hivatalos válogatásába is.
Tompa Gábor számos vers- és színházi esszékötetet is jegyzett, mint például A hűtlen színház. Esszé a rendezésről (Kriterion, Bukarest, 1987); Óra, árnyékok (versek, Bukarest, 1989); A késdöfés gyöngédsége (tanulmányok, Komp-Press, Kolozsvár, 1995); Aki nem én (versek, Mentor, Marosvásárhely, 1995); Készenlét (versek, Héttorony, Budapest, 1990); Lidércbánya (versek, Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2004); Címke-függöny. Tompa Gábor színházi magánszótára (Bookart, Csíkszereda, 2010), Van még könyvtár Amerikában? (Kalligram, Budapest, 2020).
2006 márciusától 2008 áprilisáig (amikor a kolozsvári színház az UTE tagjainak sorába lépett) az Európai Színházi Unió egyéni tagja volt. 2007 és 2019 között a Kaliforniai Egyetem (San Diego) Színház és Tánc Tanszékén a rendezői program vezetője volt. 2018 májusától az Európai Színházi Unió elnöke.
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
Interjúk
Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó -
Interjúk
„... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban. Lovas Ildikó






















