Portré
Koltai János
színész
díszlettervező
rendező
író
Életrajz
Tanulmányok: Képzőműv. Főisk., 1955–59, Színház- és Filmműv. Főisk., 1959–63.
Életút: Díszletfestő és szigetelő segédmunkás, a BBS tagja, kisfilmeket készített a Budapest Filmstúdióban (Amikor még boldog voltam, Ugróiskola, Pici, Theatrum Hungaricum), díszleteket vidéki és bp.-i színházakban, 1963–65 a szegedi Nemzeti Színház, 1965– a Madách Színház tagja, írt egy színdarabot is: Albert Schweitzer. Jászai Mari-díj (1976).
Főbb szerepei: Énekes (Brecht: A kaukázusi krétakör), Willie (Beckett: Ó, azok a szép napok!), Favágó (Kuroszava–Müller: A vihar kapujában), Klascs (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Tanító (Bródy: A tanítónő), Sándor, Károly (Hubay–Ránki–Vas: Egy szerelem három éjszakája), Kancellár (Schiller: Ármány és szerelem), Seneca (Hubay: Néró), Szapolyai János (Szomory: II. Lajos), Tibor (Illyés: Sorsválasztók), Én, Bertolt Brecht, Trigorin (Csehov: Sirály), Szaljonij (Csehov: Három nővér), Firsz (Csehov: Cseresnyéskert), Don Quijote (Leigh–Wasserman: La Mancha lovagja), Lucky (Beckett: Godot-ra várva), Koltai: Albert Schweitzer, Besszemenov (Gorkij: Kispolgárok), Goldmark doktor, Széchenyi (Németh: Széchenyi), Szophoklész: Oidipusz, Bond: Lear, Báró Mihajlo von Waronigg (Krleľa: Terézvári garnizon), Gáspár (Tolcsvay–Müller–Müller: Mária evangéliuma), Gloucester (Shakespeare: Lear király), Kritikus (Molnár: A testőr), Tom Wilson (Miller: Hegyi út), II. József (Shaffer: Amadeus), Talbot gróf (Schiller: Stuart Mária), Pirard abbé (Stendhal: Vörös és fekete), Lajos király (Anouilh: Becket), Matthew A. Markinson (Sorkin: Becsületbeli ügy), Wilhelm Furtwängler (Harwood: A karmester), Metternich (Rostand: A sasfiók), Vizy (Kosztolányi–Tasnádi: Édes Anna), John Challee (Wouk: Zendülés a Caine hajón),
filmen: Két félidő a pokolban (1961), Elveszett paradicsom (1962), Oldás és kötés (1963), Pacsirta (1964), Így jöttem (1965), Szegénylegények (1965), Tízezer nap (1965), Utószezon (1966), Hideg napok (1966), Hogy szaladnak a fák (1966), Egy szerelem három éjszakája (1967), Falak (1967), Keresztelő (1967), A völgy (1967), Csend és kiáltás (1968), A hamis Izabella (1968), Ítélet (1970 magy.–csehszlovák–román), Égi bárány (1971), Még kér a nép (1971), Romantika (1972), Bekötött szemmel (1974), Magyarok (1977), Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1986), Julianus barát (1991), Valamicske a banditák lelkéből (1995),
tv-ben: Piros kenyér, Kártyások, Közjáték Vichyben, Párbaj, A csodálatos vargáné, Sarusok, Teréz, II. József, Papucshős, Eklézsia-megkövetés, Galilei, Szomszédok. 1990 Székesfehérvárott festményeiből kiállítást rendez.
Hobbi: Abraham Lincoln, Károlyi Mihály, Einstein, Szent-Györgyi Albert, Hamvas Béla, Albert Schweitzer.
Életút: Díszletfestő és szigetelő segédmunkás, a BBS tagja, kisfilmeket készített a Budapest Filmstúdióban (Amikor még boldog voltam, Ugróiskola, Pici, Theatrum Hungaricum), díszleteket vidéki és bp.-i színházakban, 1963–65 a szegedi Nemzeti Színház, 1965– a Madách Színház tagja, írt egy színdarabot is: Albert Schweitzer. Jászai Mari-díj (1976).
Főbb szerepei: Énekes (Brecht: A kaukázusi krétakör), Willie (Beckett: Ó, azok a szép napok!), Favágó (Kuroszava–Müller: A vihar kapujában), Klascs (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Tanító (Bródy: A tanítónő), Sándor, Károly (Hubay–Ránki–Vas: Egy szerelem három éjszakája), Kancellár (Schiller: Ármány és szerelem), Seneca (Hubay: Néró), Szapolyai János (Szomory: II. Lajos), Tibor (Illyés: Sorsválasztók), Én, Bertolt Brecht, Trigorin (Csehov: Sirály), Szaljonij (Csehov: Három nővér), Firsz (Csehov: Cseresnyéskert), Don Quijote (Leigh–Wasserman: La Mancha lovagja), Lucky (Beckett: Godot-ra várva), Koltai: Albert Schweitzer, Besszemenov (Gorkij: Kispolgárok), Goldmark doktor, Széchenyi (Németh: Széchenyi), Szophoklész: Oidipusz, Bond: Lear, Báró Mihajlo von Waronigg (Krleľa: Terézvári garnizon), Gáspár (Tolcsvay–Müller–Müller: Mária evangéliuma), Gloucester (Shakespeare: Lear király), Kritikus (Molnár: A testőr), Tom Wilson (Miller: Hegyi út), II. József (Shaffer: Amadeus), Talbot gróf (Schiller: Stuart Mária), Pirard abbé (Stendhal: Vörös és fekete), Lajos király (Anouilh: Becket), Matthew A. Markinson (Sorkin: Becsületbeli ügy), Wilhelm Furtwängler (Harwood: A karmester), Metternich (Rostand: A sasfiók), Vizy (Kosztolányi–Tasnádi: Édes Anna), John Challee (Wouk: Zendülés a Caine hajón),
filmen: Két félidő a pokolban (1961), Elveszett paradicsom (1962), Oldás és kötés (1963), Pacsirta (1964), Így jöttem (1965), Szegénylegények (1965), Tízezer nap (1965), Utószezon (1966), Hideg napok (1966), Hogy szaladnak a fák (1966), Egy szerelem három éjszakája (1967), Falak (1967), Keresztelő (1967), A völgy (1967), Csend és kiáltás (1968), A hamis Izabella (1968), Ítélet (1970 magy.–csehszlovák–román), Égi bárány (1971), Még kér a nép (1971), Romantika (1972), Bekötött szemmel (1974), Magyarok (1977), Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1986), Julianus barát (1991), Valamicske a banditák lelkéből (1995),
tv-ben: Piros kenyér, Kártyások, Közjáték Vichyben, Párbaj, A csodálatos vargáné, Sarusok, Teréz, II. József, Papucshős, Eklézsia-megkövetés, Galilei, Szomszédok. 1990 Székesfehérvárott festményeiből kiállítást rendez.
Hobbi: Abraham Lincoln, Károlyi Mihály, Einstein, Szent-Györgyi Albert, Hamvas Béla, Albert Schweitzer.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írtákSzínházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György
