Portré
Pierre Augustin Caron de Beaumarchais
alapszöveg
szövegkönyv
író
Életrajz
(1732-1799)
Ezt a különös nevet, Beaumarchais, ami francia nyelven „szép üzlet"-et vagy még inkább „jó üzlet"-et jelent, XV. Lajos király adta nemesi névként Pierre Augustin Caronnak, amikor a sikeres üzletembert lovagi rangra emelte. Beaumarchais már ezen a néven kezdett színdarabokat is írni, hogy azután, már híres íróként hajóskereskedő, fegyvercsempész, egy időre pedig, még kém is legyen.
Első vígjátéka, az A Sevilla-i borbély (1755.) után kilenc évvel írta a Figaro házasságát (1784.), amelyben folytatta az első darab hőseinek történetét. Almaviva gróf és felesége, az egykori polgárlány, Rosina, és természetesen a furfangos és szabad szájú Figaro kalandjai, magánéletük viharai közepette ábrázolták a kort, amely közvetlenül megelőzte a francia forradalom kitörését.
Az „A sevillai borbély” Rossini, A Figaro házassága pedig, Wolfgang Amadeus Mozart halhatatlan zenéje révén is fennmaradt.
Ezt a különös nevet, Beaumarchais, ami francia nyelven „szép üzlet"-et vagy még inkább „jó üzlet"-et jelent, XV. Lajos király adta nemesi névként Pierre Augustin Caronnak, amikor a sikeres üzletembert lovagi rangra emelte. Beaumarchais már ezen a néven kezdett színdarabokat is írni, hogy azután, már híres íróként hajóskereskedő, fegyvercsempész, egy időre pedig, még kém is legyen.
Első vígjátéka, az A Sevilla-i borbély (1755.) után kilenc évvel írta a Figaro házasságát (1784.), amelyben folytatta az első darab hőseinek történetét. Almaviva gróf és felesége, az egykori polgárlány, Rosina, és természetesen a furfangos és szabad szájú Figaro kalandjai, magánéletük viharai közepette ábrázolták a kort, amely közvetlenül megelőzte a francia forradalom kitörését.
Az „A sevillai borbély” Rossini, A Figaro házassága pedig, Wolfgang Amadeus Mozart halhatatlan zenéje révén is fennmaradt.
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írtákTündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
InterjúkApám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó -
Interjúk„... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban. Lovas Ildikó
