A tűz és a víz (a föld és a levegő mellett) a négy alapelem szélsőséges ellentétpárja, a legaktívabb két elem, melyben egyesül romboló és építő erő, jó és rossz szándék, pusztítás és újjászületés. A különböző népek mitológiáiban, a teremtéstörténetekben, az alkímiában, de még a darwinista elméletekben is valamiképpen a két elem harcából alakul ki a világmindenség, a bolygók, a forróság miatt elpárolgó vízből keletkezik a légkör, ugyanakkor a Vízözön elpusztít minden életet: kártékony és várva várt esők, pusztító tüzek, Zeusz gyilkos villámai befolyásolják a mitikus ember életét. A tűz és a víz a szenvedély, a szerelem jelképe is: Aphrodité vízből születik, a szerelem lángra kap, a vágy éget.
A darab két felvonása két ellentétes világban játszódik: első a Tűz Birodalmában, második a Víz Birodalmában.
A két rész hangulata látványban és hangzásvilágban élesen különbözik: az I. rész fémes környezetéhez dobosok játszanak vad ritmusokat, míg a II. rész lágyabb, éteribb vízi világához a Szegedi Szimfonikus Zenekar adja elő, Gyüdi Sándor vezényletével Dvořák: IX. Újvilág Szimfóniáját.
Az előadás a Szegedi Kortárs Balett harmadik, egyben legnagyobb szabású produkciója a Szegedi Szabadtéri Játékok történetében.