Hírek
Szeptember 23-án közös bemutatóra készülünk az Exit Generációval. Marius von Mayenburg (1972.) kortárs német rendező-drámaíró 2010-ben írt művét, a Perplexet, itt mutatják be először Magyarországon:
„A polgári és kapitalista rend hanyatlásának krónikája.
Könnyed fekete humorral.
Azok vagyunk, aminek egymást látjuk. A nézők szeme előtt lépünk egyik szerepünkből a másikba, attól függően, hogyan lát minket a környezetünk. A realizmus észrevétlenül folyik át a teljes abszurdba. Tragikomikus én és élethelyzet felismerések várhatóak, hogy aztán együtt buzdítsunk közös cselekvésre.” – mondja a darabról Szenteczki Zita, az előadás rendezője, akit az Exit Generáció kért fél erre a munkára.
A szerző nem ismeretlen a magyar közönség előtt: Lángarc című drámáját a Radnóti Színház mutatta be, Mártírok című darabját a Kamrában és a Móricz Zsigmond Színházban, A kő címűt a Pesti Színházban, A csúnyát a Csiky Gergely Színházban, A hideg gyermeket Miskolcon állították színpadra, de ez utóbbi már a Krétakör repertoárján is szerepelt.
EXIT Generáció – Dénes Viktor és Farkas Ádám – ars poeticája
A mi nemzedékünknek egyre gyakrabban kell olyan kérdésekkel szembenéznie, amiket nem lehet egy kétállású kapcsoló működési elvét követve megoldani. Nap mint nap látunk olyan problémákat, szűkebb és tágabb környezetünkben, melyek feloldására az élet több, rossz választást kínál. A környezetünk, élethelyzetünk és kilátásaink elhitetik velünk, a jelenkor emberével, hogy a legtöbb, amit tehetünk, hogy kiválasztjuk ezek közül a legkisebb rosszat.
Ilyenek a koronavírus, a klímaválság, a politikai megosztottság, az ezektől való szorongás, és az abból fakadó gyűlölet, mely szétfeszíti a társadalmunkat. Korunk, és személyes problémáink megoldásához, árnyalt válaszokra van szükségünk. Ezek a kérdések többrétű gondolkodást igényelnek, minthogy egyszerű igen-nem válaszokkal lehessen megoldani őket. Ezért használja csapatunk szimbólumként a labirintust. Úgy látjuk útvesztőben vagyunk. És néha az az érzésünk, hogy lehetetlen kiszabadulni az összetett problémakörök szorításából.
A görög mitológia Aporia-nak nevezi a kiúttalanságot, ha valamely probléma feloldásához való eljutás lehetetlen. Mi ezzel szemben fogalmaztuk meg magunkat, mikor az EXIT nevet választottuk. Feladatunknak érezzük a kiút keresését, és erre a nagyszerű és igen nehéz útra invitáljuk közönségünket.
Hiszünk benne, hogy van remény, de biztosak vagyunk abban is, hogy nem egyszerű megoldást találni mai nehézségeinkre.
Van kiút!
A Perplex a társulat hatodik bemutatója. A Katit alakító Simkó Katalint már nagyon jól ismeri a Szkéné közönsége, hiszen láthatták már A nagy füzetben, a Leonce és Lénában, Az eleven éjszakában, a Templomban, az Emberszagban, a Rosencrantz-ban, a Soha senkinek című előadásokban. Török-Illyés Orsolya az előző évadban, a Szivák-Tóth Viktor író-rendező-drámapedagógus Fényeskedjék neki című darabjában lépett fel a másodikon. Az Exit Generáció alapítói, Farkas Ádám és Dénes Viktor most mutatkoznak be először a Szkéné színpadán.
Szenteczki Zita Junior Prima díjas rendező, a Narratíva társulat egyik alapítója, akit jól ismer mind a független (Ki ölte meg az apámat, A halál kilovagolt Perzsiából, Meztelen szív...), mind a kőszínházi (Édes Anna, Ikrek hava) közönség, először rendez a Szkénében.
-
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György