Hírek
A három női hangra komponált darabot Szamosi Zsófia, Szilágyi Ágota és Stork Natasa előadásában láthatta a berlini közönség. A rendező a lehető legnagyobb mértékű szöveghűségre törekedett, az előadásban szinte a teljes Petőfi-szöveg elhangzik – és új értelmet kap a három színésznő dinamikus, többszörösen reflektált játékában. Nemcsak a Petőfi-költeményben némán jelenlévő női nézőpontot szólaltatták meg, hanem természetes játékstílusukkal pátoszmentessé, ma is átélhetővé tették az így kifejezetten modernnek ható 19. századi szöveget. „Ritka alkalom, hogy ilyen különleges magyar nyelvű előadást láthat a berlini közönség. Ráadásul az esemény kiválóan illeszkedik a CHB Petőfi alakja köré szerveződő programjainak sorába”, mondta Nagy Márta, a Collegium Hungaricum Berlin intézetvezetője. Az előadás utáni közönségtalálkozóra az intézet a Pilvax kávéházat megigéző, Club 1848 elnevezésű installatív terében került sor, amely egy nemzeti témát a fogadó ország kulturális hagyományaihoz és jelenkori kérdéseihez igazodva, interakcióra késztető módon mutat be.
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György