Hírek
A három női hangra komponált darabot Szamosi Zsófia, Szilágyi Ágota és Stork Natasa előadásában láthatta a berlini közönség. A rendező a lehető legnagyobb mértékű szöveghűségre törekedett, az előadásban szinte a teljes Petőfi-szöveg elhangzik – és új értelmet kap a három színésznő dinamikus, többszörösen reflektált játékában. Nemcsak a Petőfi-költeményben némán jelenlévő női nézőpontot szólaltatták meg, hanem természetes játékstílusukkal pátoszmentessé, ma is átélhetővé tették az így kifejezetten modernnek ható 19. századi szöveget. „Ritka alkalom, hogy ilyen különleges magyar nyelvű előadást láthat a berlini közönség. Ráadásul az esemény kiválóan illeszkedik a CHB Petőfi alakja köré szerveződő programjainak sorába”, mondta Nagy Márta, a Collegium Hungaricum Berlin intézetvezetője. Az előadás utáni közönségtalálkozóra az intézet a Pilvax kávéházat megigéző, Club 1848 elnevezésű installatív terében került sor, amely egy nemzeti témát a fogadó ország kulturális hagyományaihoz és jelenkori kérdéseihez igazodva, interakcióra késztető módon mutat be.
-
Interjúk
Az semmi – ezt hallgasd meg!
Az alábbi interjú kiváló apropója lehetne, hogy nyolcvanegyedik születésnapján, egykori kaposvári kollégái egy általuk alapított elismeréssel, a „Kossuth díjasok Kossuth díjával” lepték meg a Jászai Mari-díjas, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját. Koltai Róberttel néhány nappal a díjátadás után színházi pályájáról beszélgettünk. Rojkó Annamária -
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„Mindennek az Egyetemi Színpad az oka.”
Jordán Tamás egy rendkívül sűrű életpályát tudhat maga mögött az Egyetemi Színpadtól Szombathelyig. Volt rendező, színházigazgató, színházi fesztivál igazgató, tanár és mind a mai napig színész, nagyszerű közös produkciók részese és emlékezetes szólóestek előadója. 1961-től máig követjük, hogy hogyan próbálta mindig megteremteni a számára legfontosabb lényegét a színháznak: hogy az egy agóra legyen, egy találkozóhely, ahol az emberek kezet nyújtanak egymásnak. Farkas Éva