Portré
Bessenyei Ferenc
színész
Életrajz
Életút: 1940-42 a szegedi Városi Színházban kórista, 1942-45 Miskolcra szerződött, 1945-50 a Budai Színházban lép fel, majd a szegedi és pécsi Nemzeti Színház, 1950-63 a Nemzeti Színház, 1963-67 a Madách Színház, 1967-73 a Nemzeti, 1973-81 ismét a Madách Színház tagja, 1981- ny., 1987- a Nemzeti Színház tagja. 1991 az FKGP országgy. képv.jelöltje. Kossuth-díj (1953, 1955), érdemes művész (1954), kiváló művész (1970), SZOT-díj (1978).
Főbb szerepei: Shakespeare: Hamlet, Katona: Bánk bán, Kossuth (Illyés: Fáklyaláng), Németh László: Görgey, Ádám (Madách: Az ember tragédiája), Brecht: Galilei, Shakespeare: Otello, Asztrov (Csehov: Ványa bácsi), Székely: Dózsa, Hernádi: Királyi vadászat, Dürrenmatt: A fizikusok, János mester (Márai: A kassai polgárok), Noszty Pál (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Clausen (Hauptmann: Naplemente előtt), Bagó (Kacsóh-Heltai: János vitéz), Dragomir (Kálmán: Marica grófnő), II. Fülöp (Schiller: Don Carlos), Kányai (Szigligeti: Liliomfi), Shakespeare: Lear király, Dávid Ferenc (Páskándi: Vendégség), musicalek: Higgins (My Fair Lady), Tevje (Bock-Stein: Hegedűs a háztetőn), Zorba,
filmen: A császár parancsára (1956), Dúvad (1959), Kölyök (1959), Pacsirta (1964), Fügefalevél (1966), Egy magyar nábob - Kárpáthy Zoltán (1966), Egri csillagok (1968), Ítélet (1970 magy.-csehszlovák-román), Széchenyi (1975 tv), A mérkőzés (1980), Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1986), A másik ember (1987), Egy diáktüzér naplója (1991 tv).
Főbb szerepei: Shakespeare: Hamlet, Katona: Bánk bán, Kossuth (Illyés: Fáklyaláng), Németh László: Görgey, Ádám (Madách: Az ember tragédiája), Brecht: Galilei, Shakespeare: Otello, Asztrov (Csehov: Ványa bácsi), Székely: Dózsa, Hernádi: Királyi vadászat, Dürrenmatt: A fizikusok, János mester (Márai: A kassai polgárok), Noszty Pál (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Clausen (Hauptmann: Naplemente előtt), Bagó (Kacsóh-Heltai: János vitéz), Dragomir (Kálmán: Marica grófnő), II. Fülöp (Schiller: Don Carlos), Kányai (Szigligeti: Liliomfi), Shakespeare: Lear király, Dávid Ferenc (Páskándi: Vendégség), musicalek: Higgins (My Fair Lady), Tevje (Bock-Stein: Hegedűs a háztetőn), Zorba,
filmen: A császár parancsára (1956), Dúvad (1959), Kölyök (1959), Pacsirta (1964), Fügefalevél (1966), Egy magyar nábob - Kárpáthy Zoltán (1966), Egri csillagok (1968), Ítélet (1970 magy.-csehszlovák-román), Széchenyi (1975 tv), A mérkőzés (1980), Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1986), A másik ember (1987), Egy diáktüzér naplója (1991 tv).

Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György -
Interjúk
Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem
Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt. Lovas Ildikó -
Interjúk
„... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”
…köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban. Lovas Ildikó























