Portré
Fekete Attila
színész
Életrajz
1973-ban született Budapesten, jelenleg a Magyar Állami Operaház egyik legfiatalabb tenoristája. Már a Zeneakadémia befejezése előtt feltűnt a hazai operaéletben, ezeket a felkéréseket további szerepek követték: Gounod Rómeója, és Faustja, Bellini Normájában Pollione, Az álarcosbál Riccardója, a Rigoletto Hercege, az Otellóban Cassio, Dohnányi Ernő A vajda tornya című operájában Tarján, Petrovics Emil C'est la guerre-jének Szökevénye, és Erkel Hunyadi Lászlója.
2005-ben debütált az Egyesült Államokban, Detroitban, ahol Puccini Bohéméletének Rodolfóját énekelte.
2006 tavaszán Torontóban is nagy sikerrel mutatkozott be Bellini Normájában June Anderson partnereként.
Oratóriumok és egyéb koncertek szólistájaként számos európai, és amerikai nagyvárosban énekelt már, 2006 júniusában New Yorkban, a Carnegie Hallban lép fel Cherubini Medeájának koncertszerű előadásában.
Ezév márciusában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Liszt Ferenc-díjjal tüntette ki.
2005-ben debütált az Egyesült Államokban, Detroitban, ahol Puccini Bohéméletének Rodolfóját énekelte.
2006 tavaszán Torontóban is nagy sikerrel mutatkozott be Bellini Normájában June Anderson partnereként.
Oratóriumok és egyéb koncertek szólistájaként számos európai, és amerikai nagyvárosban énekelt már, 2006 júniusában New Yorkban, a Carnegie Hallban lép fel Cherubini Medeájának koncertszerű előadásában.
Ezév márciusában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Liszt Ferenc-díjjal tüntette ki.
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György