Portré
Gálvölgyi János
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1969-73.
Életút: 1967-68 a Révai Nyomda kemigráfus fényképésze, 1968 a Ki mit tud? vetélkedőjének parodista győztese, 1973-93 a Thália, ill. Arizona Színház, 1993- a Madách Színház tagja. Sokat rádiózik, szinkronizál, tévézik, az MTV-ben több önálló showműsora készült. Jászai Mari-díj (1980), SZOT-díj (1984), érdemes művész (1987), Az év nevettetője (1997).
Főbb szerepei: Ottó (Katona: Bánk bán), Holofernes (Shakespeare: Lóvátett lovagok), Beppo (Heltai: A néma levente), Puzsér (Molnár: A doktor úr), Pierre Bezuhov (Tolsztoj: Háború és béke), Moliére: Gömböc úr, Illyés: A kegyenc, Albin (Poiret: Őrült nők ketrece), Richard Willey (Cooney: Délután a legjobb), Szilárd Tódor (Szenes-Sándor: Weekend), Robert (Camoletti: Leszállás Párizsban), Robert Danvers (Frisby: Lány a levesemben), Kardics Soma (Móricz: Rokonok), George (Simon: Ölelj át!), Márton (Molnár: Riviera), Dr. David Mortimere (Cooney: Család ellen nincs orvosság), Gilbert Bodley (Cooney-Chapman: Ne most, drágám!), Leonida Papagatto (Scarnacci-Tarabusi: Kaviár és lencse), Barney Cashman (Simon: Az utolsó hősszerelmes), Edwin Flagg (Baby Jane), Erik Swan (Cooney: Nem ér a nevem), filmen: Csinibaba (1996). Önálló estjei: A kölyökkor álmai, Én összeféltem magam. Főbb művei: Showról showra (1995).
Hobbi: színház.
Képsorozatok
-
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György