Portré
Pap Éva
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1957-61.
Életút: 1961-63, 1982-83 a szegedi, 1963-66 a bp.-i Nemzeti Színház, 1966-82 a Vígszínház, 1983-85 a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, 1985-87 a kecskeméti Katona József Színház, 1987-88 a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja, 1988-94 szabadúszó, 1994 a Madách Színház tagja. 1959 filmezik. Jászai Mari-díj (1972), Darvas József-díj (1995).
Főbb szerepei: Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Emily (Wilder: A mi kis városunk), Johanna (Sartre: Altona foglyai), Fenisa (Lope de Vega: A furfangos menyasszony), Egérke (Örkény: Macskajáték), Irina (Csehov: Három nővér), Beatrice (Shakespeare: Sok hűhó semmiért), Catherine (Sardou: Szókimondó asszonyság), Miss Casewell (Christie: Az egérfogó), Stuart Mária (Kocsis: A korona aranyból van), Viktória (NádasSzenes: Imádok férjhez menni), Linda Molin (Ahlfors: Színházkomédia), Vietoris (ScarnacciTarabusi: Kaviár és lencse), Crescentia (Németh L.: Széchenyi), Anyakirályné (Anouilh: Becket), Tatárné (KosztolányiTasnádi: Édes Anna),
filmen: Akiket a pacsirta elkísér (1959), Megszállottak (1961), Megöltek egy leányt (1961), Egy magyar nábob Kárpáthy Zoltán (1966), Hogy szaladnak a fák (1966), A völgy (1967), Imposztorok (1969), Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964), Utazás a koponyám körül (1970), Hangyaboly (1971), Szindbád (1971), Szikrázó lányok (1974), Magyarok (1977), Laura (1986), Magyar rekviem (1990).
-
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György