Portré
Agárdy Gábor
színész
Életrajz
Tanulmányok: Orsz. Színészegyes. színiisk., 1937.
Életút: 1937-41 Szegeden színész, 1941-49 kisebb vidéki társulatok, 1949-52 a miskolci Nemzeti Színház, 1952-55 a Főv. Operettszínház, 1955-64 az Ifj., ill. a Petőfi Színház, 1964-85 a Nemzeti Színház tagja, 1985- ny., 1989- örökös tagja. 1983 festőművészként önálló kiállítása volt (Ikonok ősi minta nyomán). Jászai Mari-díj (1958, 1962), érdemes művész (1968), kiváló művész (1980), Kossuth-díj (1985), Sík Ferenc-díj (1996), Jákó Vera-díj (1999).
Főbb szerepei: Szellemfi (Szigligeti: Liliomfi), Krahl ezredes (Molnár: Olympia), Abirám (Madách: Mózes), Adolf Hitler (Moldova: Titkos záradék), Zetelaki Dániel (Sütő: Ádvent a Hargitán), Valkay (Móricz: Légy jó mindhalálig), Katz (Hasek-Burian: Svejk), Bicska Maxi (Brecht-Weill: Koldusopera), I. vádlott (Weiss: Vizsgálat), Szalay (Barta: Szerelem), Papa (Szép E.: Vőlegény), Dyles (Márai: A kassai polgárok), Pincér (Shaw: Sosem lehet tudni), Cipriani professzor, Dr. Eggenberger Alfréd (Örkény: Tóték), Gross (Gyurkovics: Halálsakk), Francia király (Kacsóh-Heltai; János vitéz), Gothay (Pap: Szent színpad), Dubetz tábornok (Molnár: Panoptikum), Alfred Doolittle (Lerner-Loewe: My Fair Lady), Frici (Szakonyi: Vidám finálé), Jozef Tura (Lengyel: Lenni vagy nem lenni), Tódorka Szilárd (Csiky: A nagymama), Virág (Hunyady: Lovagias ügy), Csört (Szentmihályi-Szörényi-Bródy: A kiátkozott), Sir Basil (Lehár: Luxemburg grófja), Schuller Mózes (Sütő: Balkáni gerle), Caesar (Molnár: A hattyú),
filmen: Én és a nagyapám (1954), Égi madár (1957), Csempészek (1958), Akiket a pacsirta elkísér (1959), A nagy ékszerész (1959 tv), Álmatlan évek (1959), Délibáb minden mennyiségben (1961), Puskák és galambok (1961), Hogy állunk, fiatalember? (1963), Germinal (1963 olasz-francia), Ezer év (1964 tv), Szegénylegények (1965), A helység kalapácsa (1965 tv), Kocsonya Mihály házassága (1965 tv), Egy magyar nábob - Kárpáthy Zoltán (1966), Jaguár (1967), Eltávozott nap (1968), Egri csillagok (1968), Súlyfürdő (1969 tv), Ismeri a szandi-mandit? (1969), Földindulás (1970 tv), Kiskirályok (1972 tv), Trónörökös (1973 tv), Csínom Palkó (1973), Kakuk Marci (1973), A dunai hajós (1974), Sir John Falstaff (1977 tv), A kitüntetés (1981 tv), A tenger (1981 tv), A vőlegény (1982), A szecsuáni jólélek (1984 tv), Kérők (1985 tv), Égető Eszter (1987 tv), Lumpáciusz Vagabundusz (1988 tv), Rendhagyó feltámadás (1990 tv), A csikós (1993 tv), Retúr (1996).
Irod.: Kárpáti György: Agárdy (1998).
Életút: 1937-41 Szegeden színész, 1941-49 kisebb vidéki társulatok, 1949-52 a miskolci Nemzeti Színház, 1952-55 a Főv. Operettszínház, 1955-64 az Ifj., ill. a Petőfi Színház, 1964-85 a Nemzeti Színház tagja, 1985- ny., 1989- örökös tagja. 1983 festőművészként önálló kiállítása volt (Ikonok ősi minta nyomán). Jászai Mari-díj (1958, 1962), érdemes művész (1968), kiváló művész (1980), Kossuth-díj (1985), Sík Ferenc-díj (1996), Jákó Vera-díj (1999).
Főbb szerepei: Szellemfi (Szigligeti: Liliomfi), Krahl ezredes (Molnár: Olympia), Abirám (Madách: Mózes), Adolf Hitler (Moldova: Titkos záradék), Zetelaki Dániel (Sütő: Ádvent a Hargitán), Valkay (Móricz: Légy jó mindhalálig), Katz (Hasek-Burian: Svejk), Bicska Maxi (Brecht-Weill: Koldusopera), I. vádlott (Weiss: Vizsgálat), Szalay (Barta: Szerelem), Papa (Szép E.: Vőlegény), Dyles (Márai: A kassai polgárok), Pincér (Shaw: Sosem lehet tudni), Cipriani professzor, Dr. Eggenberger Alfréd (Örkény: Tóték), Gross (Gyurkovics: Halálsakk), Francia király (Kacsóh-Heltai; János vitéz), Gothay (Pap: Szent színpad), Dubetz tábornok (Molnár: Panoptikum), Alfred Doolittle (Lerner-Loewe: My Fair Lady), Frici (Szakonyi: Vidám finálé), Jozef Tura (Lengyel: Lenni vagy nem lenni), Tódorka Szilárd (Csiky: A nagymama), Virág (Hunyady: Lovagias ügy), Csört (Szentmihályi-Szörényi-Bródy: A kiátkozott), Sir Basil (Lehár: Luxemburg grófja), Schuller Mózes (Sütő: Balkáni gerle), Caesar (Molnár: A hattyú),
filmen: Én és a nagyapám (1954), Égi madár (1957), Csempészek (1958), Akiket a pacsirta elkísér (1959), A nagy ékszerész (1959 tv), Álmatlan évek (1959), Délibáb minden mennyiségben (1961), Puskák és galambok (1961), Hogy állunk, fiatalember? (1963), Germinal (1963 olasz-francia), Ezer év (1964 tv), Szegénylegények (1965), A helység kalapácsa (1965 tv), Kocsonya Mihály házassága (1965 tv), Egy magyar nábob - Kárpáthy Zoltán (1966), Jaguár (1967), Eltávozott nap (1968), Egri csillagok (1968), Súlyfürdő (1969 tv), Ismeri a szandi-mandit? (1969), Földindulás (1970 tv), Kiskirályok (1972 tv), Trónörökös (1973 tv), Csínom Palkó (1973), Kakuk Marci (1973), A dunai hajós (1974), Sir John Falstaff (1977 tv), A kitüntetés (1981 tv), A tenger (1981 tv), A vőlegény (1982), A szecsuáni jólélek (1984 tv), Kérők (1985 tv), Égető Eszter (1987 tv), Lumpáciusz Vagabundusz (1988 tv), Rendhagyó feltámadás (1990 tv), A csikós (1993 tv), Retúr (1996).
Irod.: Kárpáti György: Agárdy (1998).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írtákSzínházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György -
Interjúk„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.
