Portré
Eörsi István
Életrajz
Budapest, 1931. június 16. – Budapest, 2005. október 13
Meghalt: Budapest, 2005. október 13.
Tanulmányok: ELTE-BTK magyar szak
1953-ban szerzett magyartanári diplomát az ELTE-n, egyetemi évei alatt Lukács György tanítványa volt.1952-ben jelentek meg első versei. a Kaposvári Színháznak dramaturgja volt
1983-86-ig Nyugat-Berlinben élt, ott mutatták be A kihallgatás és A kompromisszum című darabját.
A forradalomban elsősorban újságíróként vett részt, ezért letartóztatták, és nyolc év börtönre ítélték. amnesztiával szabadult 1960-ban. Jobbára fordításokból élt 1967-ig, munkatársa volt az Élet és Irodalomnak és a Magyar Narancsnak is. A Beszélő belső köréhez tartozott, 2004-ben lépett ki az SZDSZ-ből.
Meghatározó alakja a magyar kulturális közéletnek 1970-es évek óta, szóban és írásban is karakteres, véleményformáló, "örök ellenzéki", akár a múltban, akár napjainkban.
A Kossuth-díjas író és költő, több mint 35 önálló szerzője, az 1970-es 80-as évek demokratikus ellenzékének kiemelkedő személyisége.
1964-től szabadfoglalkozású író, műfordító, az Élet és Irodalom munkatársa, a Kaposvári Csíky Gergely színház dramaturgja volt.
Kitüntetések
1991 A Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendje
2005 Kossuth díj
Alkotói díjak, ösztöndíjak
1952 József Attila-díj
1983 Frankfurter Autorenstiftung díja
1988 osztrák műfordítói díj
1989 Déry Tibor-jutalom
1989, 1990 Színikritikusok díja
1993 Parnasszus különdíj
1996 Soros-alapítvány életmű díja
2005 Szép Ernő díj
Drámakötetek
Sírkő és kakaó (Budapest, 1968)
Tragikomédiák (Budapest, 1969)
Széchenyi és az árnyak (Budapest, 1974)
Kilenc dráma (Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1978)
A kompromisszum (Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1992)
A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetnének egymásra (hat dráma) (Pátria Könyvek, Budapest, 1992)
Drámák
A megmentett város (1964) komitragédia - 3 felvonás - sok szereplő
In: EÖRSI István: A fogadás. Noran Kiadó, Bp., 2004.
A kihallgatás (1965) - 2 rész – 8 ffi
In: Rivalda /19/88-/19/89. Hét magyar színmű. Bp., Magvető, 1990.
Sírkő és kakaó (1966)– komédia - tagolatlan – 3ffi, 3 nő
In: EÖRSI István: A fogadás. Noran Kiadó, Bp., 2004.
Hordók (1967-68) groteszk játék - 2 rész – 9 ffi, 5nő
In: EÖRSI István: A fogadás. Noran Kiadó, Bp., 2004.
Huligán Antigoné (1969) – egyfelvonásos - sok szereplő
In: EÖRSI István: A fogadás. Noran Kiadó, Bp., 2004.
A fogadás (1971, 1984, 1985) komédia – 2 rész – sok szereplő
In: EÖRSI István: A fogadás. Noran Kiadó, Bp., 2004.
Széchenyi és az árnyak (1972)– tragikomédia - 2 rész - sok szereplő
In: EÖRSI István: A fogadás. Noran Kiadó, Bp., 2004.
Az áldozat (1974-75) játék - 2 rész – 4ffi, 2 nő
In: EÖRSI István: A fogadás. Noran Kiadó, Bp., 2004.
Jolán és a férfiak (1977) - 2 rész – 1 nő, 8+6ffi
In: EÖRSI István: Kilenc dráma. Szépirodalmi Kiadó, Bp. 1978.
Egy tisztáson (1979) - történelmi tragibohózat – 2 rész - sok szereplő
In: EÖRSI István: A fogadás. Noran Kiadó, Bp., 2004.
A csomó (1979) – zenés bábjáték felnőtt értelműeknek – 5 jelenet – sok szereplő
In: EÖRSI István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetnének egymásra. Pátria Könyvek, Bp. 1992.
A kompromisszum (1981) - komédia 9 beszélgetésben.
In: EÖRSI István: A fogadás. Noran Kiadó, Bp., 2004.
Az interjú – abszurd dokumentumjáték - 2 rész – 2ffi, 3 nő
In: Rivalda /19/89 – /19/90. Nyolc magyar színmű, Bp., Magvető, 1991.
In: EÖRSI István: A fogadás. Noran Kiadó, Bp., 2004.
A döntés (1986) monológ néhány közbeszólással
In: EÖRSI István: A fogadás. Noran Kiadó, Bp., 2004.
Változatok Ödipuszra (1988-89) – 1 felvonás – 2 ffi, 1 nő
In: EÖRSI István: A fogadás. Noran Kiadó, Bp., 2004.
Tragédia magyar nyelven az Szophoklész Antigonéjából (1989)– kétszer egy felvonás – 6ffi, 1 nő – 2ffi, 1 nő
In: EÖRSI István: A fogadás. Noran Kiadó, Bp., 2004.
Egy próbafolyamat stációi. Színpadi variációk Jób könyvére (1996)
- 2 felvonás – 5 ffi, 2 nő
In: EÖRSI István: A fogadás. Noran Kiadó, Bp., 2004.
A műtét (1996)– tragikus bohózat – 1 felvonás – 2 ffi, 1 nő
In: EÖRSI István: A fogadás. Noran Kiadó, Bp., 2004.
Halálom reggelén (2000) - dráma
In: EÖRSI István: A fogadás. Noran Kiadó, Bp., 2004.
Tiszta Múlt Kft. (2000) – rémkomédia
In: EÖRSI István: A fogadás. Noran Kiadó, Bp., 2004.
Play Molnár
Bohóc a hídon – egyfelvonásos – 3ffi, 2 nő
Bemutatók
Hordók
1968 Pesti Színház r.: Horvai István
Sírkő és kakaó
1968 Thália Stúdió r.: Léner Péter
1979 Békéscsabai Jókai Színház r.: Udvaros Béla
Kihallgatás
1984 Ny-Berlin, Schaubüchne r.: Tábori György
1989 Kaposvári Csíky Gergely Színház r.: Babarczy László
1990 Varsó, Magyar Kulturális Intézet r.: Henryk Baukolowsky
Az interjú
1990. Játékszín r.: Babarczy László
Széchenyi és az árnyak
1973 Pesti Színház r.: Horvai István
Play Molnár (Az ördög)
1978 Kecskeméti Katona József Színház r.: Szurdi Miklós
Párbaj egy tisztáson
1981 Veszprémi Petőfi Színház r.: Paál István
A fogadás
1986 Versec (JU) r.:
1990 Egri Gárdonyi Géza Színház r.: Éry-Kovács András
1991 Pécsi Nemzeti Színház r.: Bagossy László
1992 Budapesti Kamaraszínház r.: Eörsi István
Tragédia magyar nyelven az Szophoklész Antigonéjából
1989 Várszínház r.: Csiszár Imre
Jolán és a férfiak
1989 Gyulai Várszínpad, Játékszín r.: Ács János
Változat Oidipuszra
1992 Térszínház r.: Bucz Humen
Az áldozat
1992 Sopron, Arizóna Színház r.: Valló Péter
Képsorozatok
-
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György