Portré
Pál Attila
Életrajz
Születési dátum:
1959. december 2.
Születési hely:
Budapest
Tevékenység:
színész
1986-ban, a Színház-és Filmművészeti Főiskola befejezése után rögtön a kecskeméti Katona József Színházban kaptam lehetőséget. Az itt töltött idő alatt számos műfajban kipróbálhattam magam, legyen az operett vagy musical, dráma vagy vígjáték, esetleg gyermek előadás.
Főbb szerepeim:
Tolsztoj-Piscator: Háború és béke – Rosztov gróf
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Bóni
Ábrahám Pál: Viktória – Jancsi
Fall: Pompadour – Calicot
Rejtő- Sándor Jenő: Aki mer, az nyer- Rózner Rchárd
Jacobi Victor: Sybill – Petrov
Kacsoh-Heltai-Bakonyi-Kenessey: János Vitéz – Bagó
Dunajevszkij: Szabad szél – Márkó, álruhás partizán
Eisemann: Bástyasétány 77 – Szatmári Péter
Lionel Bart: Olivér – Bill Sykes, rettegett gazember
Pozsgai Zsolt: Égi szerelem – Zoltán gróf
Pozsgai Zsolt: Pszicho – Sam
Ivo Brešan: Paraszthamlet – Macsak
Taviani-Morricone-Bodolay: Előre hát fiúk – Ugó
Offenbach: Orfeusz az alvilágban – Orpheusz
Molière: Dandin – Lubin
Kiss Csaba: A Dög – Pasi
Kálmán Imre: A Cirkuszhercegnő – Wladimir nagyherceg
Shakespeare: Rómeó és Júlia – Páris
Hervé: Nebáncsvirág – Robert
Kodály Zoltán: Háry János – Ebelasztin báró
Bereményi-Horváth: Laura – 1. baljós férfi
Huszka-Martos: Bob herceg - Lord Lancaster, gárdakapitány
Móricz Zsigmond: Úri muri – Gosztonyi Bandi
Pozsgai Zsolt: Kecskeméti Kiskondás – Talánbáró, Bánk cár udvarmestere
Díjak:
Megyei Príma-díj 2009
Bács-Kiskun Megye Művészetéért díj
Pék Matyi-díj 2012 Magyar Arany Érdemkereszt 2016
Katona József-díj 2019
Képsorozatok
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György