Portré
Tóth Judit
színész
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1958–62.
Életút: 1962–64 a debreceni Csokonai Színház, 1964–83 a József Attila Színház, 1983– a Józsefvárosi Színház, ill. a Bp.-i Kamaraszínház tagja. Jászai Mari-díj (1987).
Főbb szerepei: Rosalinda (Shakespeare: Ahogy tetszik), Heléna (Shakespeare: Szentivánéji álom), Irma (Giraudoux: Párizs bolondja), Shaw: Szent Johanna, Julia Pavlovna (Osztrovszkij: Az utolsó áldozat), Frida (Gyárfás: Egy nő, akinek lelke van), Júlia (Balassi: Szép magyar komédia), Kamilla (Szigligeti: Liliomfi), Jane (Ayckbourne: Nálunk, nálatok, náluk), Doriméne (Moliére: Az úrhatnám polgár), Domitia (Páskándi: A koronatanú), Kata: (Németh L.: Nagy család), Anna (Németh L.: Villámfénynél), Alexandra (Anouilh: Colombe), Zsófia királyné (Katona: Pártütés), Feldek: Ennivaló nagynéni, Peacockné (Brecht–Weill: Koldusopera), Raymonde Chandebise (Feydeau: Bolha a fülbe), Éva (Wolff: Papírvirágok), Miss Archibald (Coward: Forgószínpad), Nagymama (Taylor–Nield: Ali Baba és vagy 40 gengszter), Mrs. Hope-Clarke (Knoblauch: A Faun), Banya (Rideg: Indul a bakterház), Pepi néni (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Mrs. Meadow (Dunn: Gőzben), Dolores (Göncz: Rácsok), Balickené (Brecht: Dobszó az éjszakában), Lady Holbrook (Chapman–Marriott: Hunyd be a szemed és gondolj Angliára), Jolán (Siposhegyi: A semmi ágán), Lady Dilford (Molnár: Nászinduló), Bella Manningham (Hamilton: Gázláng), Emily Eatenton (Harling: Acélmagnóliák), Kate néni (McDonagh: A kripli), Dolores (Göncz: Rácsok), Amalie Balicke (Brecht: Dobszó az éjszakában), Mme Arcati (Coward: Vidám kísértet),
filmen: Mici néni két élete (1962), Az orvos halála (1965), Falak (1967), A varázsló (1969), A fantasztikus nagynéni.
Életút: 1962–64 a debreceni Csokonai Színház, 1964–83 a József Attila Színház, 1983– a Józsefvárosi Színház, ill. a Bp.-i Kamaraszínház tagja. Jászai Mari-díj (1987).
Főbb szerepei: Rosalinda (Shakespeare: Ahogy tetszik), Heléna (Shakespeare: Szentivánéji álom), Irma (Giraudoux: Párizs bolondja), Shaw: Szent Johanna, Julia Pavlovna (Osztrovszkij: Az utolsó áldozat), Frida (Gyárfás: Egy nő, akinek lelke van), Júlia (Balassi: Szép magyar komédia), Kamilla (Szigligeti: Liliomfi), Jane (Ayckbourne: Nálunk, nálatok, náluk), Doriméne (Moliére: Az úrhatnám polgár), Domitia (Páskándi: A koronatanú), Kata: (Németh L.: Nagy család), Anna (Németh L.: Villámfénynél), Alexandra (Anouilh: Colombe), Zsófia királyné (Katona: Pártütés), Feldek: Ennivaló nagynéni, Peacockné (Brecht–Weill: Koldusopera), Raymonde Chandebise (Feydeau: Bolha a fülbe), Éva (Wolff: Papírvirágok), Miss Archibald (Coward: Forgószínpad), Nagymama (Taylor–Nield: Ali Baba és vagy 40 gengszter), Mrs. Hope-Clarke (Knoblauch: A Faun), Banya (Rideg: Indul a bakterház), Pepi néni (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Mrs. Meadow (Dunn: Gőzben), Dolores (Göncz: Rácsok), Balickené (Brecht: Dobszó az éjszakában), Lady Holbrook (Chapman–Marriott: Hunyd be a szemed és gondolj Angliára), Jolán (Siposhegyi: A semmi ágán), Lady Dilford (Molnár: Nászinduló), Bella Manningham (Hamilton: Gázláng), Emily Eatenton (Harling: Acélmagnóliák), Kate néni (McDonagh: A kripli), Dolores (Göncz: Rácsok), Amalie Balicke (Brecht: Dobszó az éjszakában), Mme Arcati (Coward: Vidám kísértet),
filmen: Mici néni két élete (1962), Az orvos halála (1965), Falak (1967), A varázsló (1969), A fantasztikus nagynéni.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írtákSzínházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György
